m\u00falt p\u00e9nteken a vonatra \u00e9s elutaztunk ap\u00e1hoz. \u00dari m\u00f3don 1. oszt\u00e1lyon, mert m\u00e1r nem kaptunk m\u00e1sodoszt\u00e1lyra jegyet. De szerencs\u00e9re kider\u00fclt, hogy j\u00e1r a csal\u00e1di kedvezm\u00e9ny, \u00edgy m\u00e9g viselhet\u0151 volt. Az azonban nem j\u00f6tt le sz\u00e1momra, hogy mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t oszt\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt. R\u00e9gen m\u00e9g eml\u00e9kszem, hogy az els\u0151 oszt\u00e1lyon sz\u00e9p, k\u00e9nyelmes(?) k\u00e1rpitos \u00fcl\u00e9sek voltak, m\u00edg a m\u00e1sikon nem. Meg az \u00e9n eml\u00e9kezetemben az van, hogy az els\u0151 oszt\u00e1lyon f\u00fclk\u00e9k voltak. Persze lehet t\u00e9vedek.<\/p>\r\n
Az \u00fat fel\u00e9n\u00e9l gyermek elaludt az \u00f6lemben. 2 \u00e1llom\u00e1ssal v\u00e9gc\u00e9lunk el\u0151tt elkezdtem \u00e9bresztgetni, kev\u00e9s sikerrel. M\u00e1r a f\u00e9l kocsi rajtunk nevetett, mire az utols\u00f3 percekben v\u00e9gre fel\u00e9bredt, \u00edgy viszonylag egyszer\u0171bben le is tudtunk sz\u00e1llni. T v\u00e1rt minket az \u00e1llom\u00e1son. M\u00e9g soha nem utaztunk oda n\u00e9lk\u00fcle, hogy \u0151 m\u00e1r ott v\u00e1rt volna. \u00cdgy most nekem kellett p\u00e1r \u00f3ra, mire val\u00f3ban oda\u00e9rtem, fejben, l\u00e9lekben is. Nem tal\u00e1ltam a helyem.<\/p>\r\n
Ezzel szemben a tervezettn\u00e9l 2 nappal tov\u00e1bb maradtunk. Most meg hazaj\u00f6nni nem akar\u00f3dzott. Ilyen sem volt m\u00e9g, elhaszn\u00e1ltuk az \u00f6sszes ruh\u00e1t, amit vitt\u00fcnk, nameg elfogyott az \u00f6ssz gy\u00f3gyszerem. \u00cdgy is csak ez ut\u00f3bbi miatt j\u00f6tt\u00fcnk haza. M\u00e9g sz\u00edvesen maradtam volna 1-2 napot. Ham\u00e1r utaztunk 200km-t.. A vonat indul\u00e1sa ut\u00e1n felh\u00edvtam T-t, mert nem besz\u00e9lt\u00fck meg, hogy mikor is fogunk jelentkezni. De akkor m\u00e9g nem volt egyed\u00fcl, mert az unoka\u00f6ccse is kij\u00f6tt vele a vonathoz. Amint egyed\u00fcl lett visszah\u00edvott. Gyan\u00fasan nagy volt a cs\u00f6nd, mikor r\u00e1k\u00e9rdeztem, hogy mi baj, mi\u00e9rt h\u00edvott vissza. Majd t\u00f6bbedszeri k\u00e9rd\u00e9sre, hogy hi\u00e1nyzunk-e elkezdett zokogni. Na t\u00f6bb se kellett. Egy\u00fctt s\u00edrtunk.<\/p>\r\n
Gyermek f\u00e9l \u00faton az \u00f6lemben vert tany\u00e1t, el is gondolkodtam, hogy mi a sz\u00f6sznek kell neki helyjegyet v\u00e1ltani. De szerencs\u00e9re pont 1 \u00f3ra eltelt\u00e9vel \u00e1tm\u00e1szott az \u00fcl\u00e9s\u00e9be. Azt hittem Kelenf\u00f6ld\u00f6n elalszik, csak hogy izgalmasabb legyen a lesz\u00e1ll\u00e1s. De v\u00e9g\u00fcl h\u0151siesen kitartott.<\/p>","type":"rich"}