<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Napok-Gondolatok</provider_name><provider_url>https://dzsu.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Ildikó</author_name><author_url>https://dzsu.cafeblog.hu/author/ihalaszcitromail-hu/</author_url><title>Időtlenség</title><html>&lt;p&gt;A napok egymás után elsuhannak. A rutin rengeteg időt elvisz. Reggel készülődés az oviba, majd ebéd után haza, harc az alvásért, utána küzdelem az ébredésért, uzsonna, majd már szinte ott is van a fürdetés, vacsora, altatás, ami tegnap is 1 teljes órát tett ki. És mindeközben valahogy nem jut elég idő mégsem a gyermekre. Olyan tényleg odafigyelős, amikor csak az együttlét öröméért vagyunk. Emellett olykor lázadok is belül. Mert nem tudok mindent besűríteni abba az alig 4 órába, amíg oviban van. Ő meg ha játszik is igényelné, hogy mellette üljek. Van konfliktus belőle.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Minek kéne beleférni ideális esetben a 4 szabad órába? (+ 1,5 óra délutáni alvás) Torna, önkezelés, meditáció, aktuális házi teendők, -mint bevásárlás, főzés, takarítás, rendrakás, mosás. És akkor még nem említettem a bárminemű önkifejező tevékenységet, netán nyelvtanulást, olvasást.. Olykor elképzelem milyen lenne, ha ott aludna délután az oviban. De valahogy nincs szívem egyenlőre kitenni ennek. Ráadásul így legalább velem van.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>