Napok-Gondolatok

megnéztem volna, hogy kik voltak, akik ma elmentek vásárolni. Amikor én kisgyerek voltam, akkor érdekes módon mindenki kibírta, hogy szombat délben bezárt minden és csak hétfőn nyitott ki. (és falun ma is kibírják érdekes módon) Pedig akkor is dolgoztak az emberek. De sebaj, így vállaljanak az emberek több gyermeket is. Hogy majd más neveli. Mert pl a szomszédasszonyom reggeltől este 8-ig dolgozik. Alig látja a kislányát. Most még visszaáll a vasárnapi nyitvatartás is és kb. nulla lesz a szabadidő, amit együtt tölthetnek.  Pedig eddig se voltak nagyon eleresztve.

Tovább megyek! Régen az emberek kibírták, hogy hétfőn nem volt TV adás!!!!! És felnőttünk! És még volt családi kommunikáció! És még játszottunk együtt a szüleinkkel! És jó volt!

én hogy utálom azokat a netes oldalakat, amiknek a linkjére kattintva előbb még egy másik oldalra irányítanak. Meg azokat is, amik nem képesek 1 oldalon megírni a sztorit, kell nekik 3-4 is erre a célra. Persze..kell a hely a reklámoknak. :p

Én meg ilyenkor a “kell”-ek és “lehetek” közt próbálok egyensúlyozni. Vajon mikor lesz olyan nagy, hogy már legalább addig eljátszik egyedül, míg én mondjuk a konyhában csinálom a dolgom? Persze lehet, hogy majd hirtelen lesz nagyon is önállóvá, én meg majd azon kesergek, hogy már nem kér a társaságomból.

Akkor legalább kellene még 4 óra a 24-hez. Úgy már talán sikerülne mindent belepréselni. (meditáció, olvasás, torna, rendrakás, menüm kitalálása, lakás meghirdetése, fürdő kifestése, ruhák kiválogatása, fölös könyvek rukkolára pakolása, diópucolás, filmnézés, laptop rendbetétele – hirtelen ennyi jut eszembe, amit kéne/szeretnék most.)

mérni mennyi időm megy el feleslegességekkel. Persze azt az időt is bele lehetne kalkulálni, amit erre a mérésre szánnék.

illata terjeng Büdipesten. 🙂 Késő este kitártam az ablakot és az ötödikig felkúszott az orgona imádnivaló illata.

gondolat erejéig felmerült bennem a kávézások lehetősége. Nos erre a gyermek rögvest bojkottálta az ovit. Ismét takonygóc. Mert ez már szerintem túl van a “póc” szinten is.

ma elment a szívdokihoz. 60%-ról 30-ra esett vissza a pitvar kapacitása. De ne aggódjon, a kemó ezzel jár. (He????) De most felfüggesztik és kap 3 gyógyszert, hogy helyrejöjjön.

időszakok, amikor csőstül jönne, amit leírnék. És ezek azok a mondatok, amik még továbbra is megmaradnak nekem. De nem is biztos, hogy mondatok. Inkább érzések. Ráadásul vegyesen. Mindehhez meghallgattam ezeket.. (bár egyik előadó sem kedvenc, csak ezek a dalok bejönnek) https://www.youtube.com/watch?v=nAwDPmalScE , https://www.youtube.com/watch?v=SY4_HO1pNyA , https://www.youtube.com/watch?v=bWqROly7RC4

napja alkalmából nem ékeskedem idegen tollakkal. Bár a sajátom nem fog oly szépen..

Íme egy gondolatmenet 2004 tájáról. Ám ma is igazán megállja a helyét.

Napról napra egyre több hazugság

Feje tetejére fordult a világ

Fanyalogva szemedbe nevetnek

Nagylelkűen hátba szúrnak

Idegenként barátnak neveznek

Azt hazudják: “Te itt Úr vagy!”

S ha egyszer felnyílik a szemed

Már azt sem tudod mi a neved.